Életfa a Balassi téri parkban

Közalapítványunk 2006-ban elnyerte a „Kulturált települési környezet” megyei I. helyezési díjat. Ekkor határoztuk el, hogy a díjjal kapott  összeg felhasználásával „életfát” létesítünk Szigetbecsén.

Célunk az volt, hogy a község nem csak egy művészi alkotással, hanem az egész közösség számára jövőbe mutató, gyönyörű ősi szimbólummal gazdagodjon.

 A szobrot  Nemes Ferenc fafaragó szobrász  készítette el. 2007-ben avattuk fel a falunap alkalmából. A műalkotáson  a harmadik évezredtől,vagyis 2001. január l-től született, szigetbecsei származású gyermekek nevét és születési dátumát helyezzük el. A tűzzománc emblémákat  Fodor Piroska képzőművész  készítette. Minden évben, az anyák napi ünnepség keretén belül rakjuk fel a szülők bevonásával  az előző évben született gyermekeik emblémáit. Jelenleg 110 gyermek neve található az életfa ágain.

A szobor az életet szimbolizálja, a törzs az anyát, anyaságot, a termékenységet jelképezi. Innen indul az élet, amely szétágazik. A törzsből ágak nőnek ki, melyeken megtalálható a nap, a hold, s különböző népi motívumokkal díszített csillagtestek.

A szobor Szigetbecse szimbólumává vált. Nagyon szereti és megbecsüli a lakosság, vigyáznak rá, aki teheti ápolja, virágokkal ülteti be környezetét. Reméljük, hogy a Szigetbecsén született emberek kötődését a falunkhoz ezzel a kis szoborral, a rajta elhelyezett emblémával is erősítjük.

Mint ahogy a „Honfoglalás” c. dal szövegéből is ismerhetjük: „az úton majd néha, gondolj reám, ez a föld a tied, s ha elmész visszavár…”

Római Katolikus Templom

Szigetbecse lakossága zömmel katolikus.  Az  egyszerű, copf stílusú  templom védőszentje Szent Mihály. Neve napján hagyomány még ma is a faluban a búcsú.   Templomunk 1800-1803 között Mária Krisztina főhercegnő férjének, Albert hercegnek a támogatásával épült.   A főbejárattól balra egy kőkereszt talapzatán örökítették meg az I. világháborúban elesettek nevét (29 fő ). A templom falára 1995-ben a kitelepítés emlékére márványtáblát helyeztek el.

Nepomuki Szent János szobor

Régen a Petőfi Sándor utca volt a falu főutcája.   Itt állt a községháza, művelődési ház, iskola, templom és a fontosabb középületek.   A holt Duna-ág partján az 1993-ban újra felállított Nepomuki Szent Jánosnak, a vizek védőszentjének barokk szobra áll.   A falut 1838-ban elöntötte az árvíz, ennek a magassága olvasható a szobor talapzatán. Szobor mellett egy magyar katona sírja van, aki itt harcolt a II. világháborúban.

Svábházak

A szép tornácos, vaskerítéses svábházak gyöngyszemei a falunak az 1800-1900-as évekből. (Petőfi Sándor utca 20., 24., 30., 35. szám )   Ebben az utcában rendezik meg a húsvét vasárnapi tojásfutást, ami ma is élő hagyomány Szigetbecsén.   A legények a házakat végigjárva kosárba tojást gyűjtenek, majd húsvét délután ebben  az utcában két lépésnyire kirakják azokat. A sor végén egy asztal mellett fúvószenekar helyezkedik el. A legények közül kiválasztanak kettő tojásfutót, akik hagyományos viseletbe öltöznek (fekete nadrág és fehér ing, sötét színű kendő a derekukon, fejükön fekete kalap nemzeti színű szalaggal, és vállukon keresztbe piros szalagot tesznek.) A két futó feláll az asztalra, hogy megmutassa magát az egybegyűlteknek. Először nemzeti színű zászlóval futnak végig a tojássoron, köszöntik a vendégeket, majd zászló nélkül futva a feladatuk, hogy minél több tojást felszedjenek és a vendégek közé dobálják. A verseny addig tart, míg el nem fogy a tojás. Az 1936-ban épült Községháza a 34. szám alatt található. Jelenleg Polgármesteri Hivatal, szolgálati lakás és házasságkötő terem működik benne.

Szent István templom  emlékhelye

Lassan elhagyja a szebbnél-szebb házakat.   Mielőtt letérne a holtág felé, álljon meg a szép kis parknál.   Középen kereszt látható, amely őrzi Szigetbecse első, Szent István vértanúról elnevezett templomának  emlékét.

Holtág és környéke

Bél Mátyás a tudós, helytörténész írja a vidékről: a talaj homokos, de eléggé termékeny, megköveteli viszont a trágyázást és a háromszori szántást. A szántóföldek közepén egy kis erdő van keletkezőben sűrű tölggyel.   Mivel legnagyobb részét alacsony part övezi, gyakorta ki van téve a folyó áradásának, s mocsár és ingovány képződik, különösen azon a részén, amely a vége felé terül el.   Jelenleg 121 hektár a természetvédelmi terület: holtágak, ártéri erdők és a királyréti vesszős. A falu határában, Királyréten található védett  természeti értékünk, a száz évesnél is idősebb fekete nyárfa. Magassága közel 40 m.

A pihenés szigete, a Balassi téri tó

A 2005. év augusztusára pályázati pénzből befejeződött a tó revitalizációja (felújítása), füvesítése és elkészült körülötte a sétány padokkal.   A megszépült tér nagyszerű színhelye a falunapnak, télen pedig a korcsolyázásnak, jéghokinak.   Elfáradt?  Üljön le a hosszú séta után pihenni! Járja végig az utat gondolatban! Ugye szép volt!

Szent Vendel szobor

Ha kipihente magát, sétáljon tovább! Az Akácfa utca elején áll Szent Vendelnek, az állatok védőszentjének a szobra. Nem véletlenül került ide.   1863-tól a közös legelőket a falunak ezen a felén jelölték ki, és a gazdák az állatokat itt (marhahajtó útnak hívták ) hajtották ki legelni.   A szobor Szent Vendelt pásztorruhában, báránnyal és kezében bottal ábrázolja.

Temető és Sírkert

A szép, gondozott sírok a hozzátartozók szeretteinek megbecsülését mutatja.   A református temető, a felvidéki magyarok letelepedése után jött létre.   Mindkét temető jól tükrözi a temetkezési szokásokat.   A bejárattal szemben áll a II. világháború hősi halottainak (48 fő) emlékműve. Nézze meg a régi sírkövekből összeállított kerítést is!

Petőfi Sándor Művelődési Ház

A temetőből sétáljon vissza a Szent Vendel szoborig, onnan pedig végig a Lórévi úton!   Az utca végén már felismeri a gyönyörűen felújított épületet.   Innen pár méter az Emlékmúzeum. Ha van ideje, nézze meg újra a csodálatos fotókat, vagy pihenjen a parkban!

Köszönjük, hogy meglátogatta községünket! Jöjjön el a minden évben megrendezendő községi programjainkra! Szeretettel várjuk Barátaival együtt!