Csepel-sziget déli része, Ráckeve,Szigetbecse,Lórév egyes nevezetességei
André Kertész Emlékház
André Kertész (1894-1985( a XX. sz. kiemelkedő fotóművésze. A művész gyermekkori nyarait töltötte becsei rokonainál, ahol művészi pályáját meghatározó élményeket gyűjtött. 1987-ben megnyílt emlékházában személyes tárgyai közül néhány és 120 szignált kép (a művéssz ajándéka) látható. Halálának 20.évfordulójára emléktáblát állított a Községi Önkormányzat a Makádi út 4. szám alatt.
Életfa a Balassi téri parkban
Közalapítványunk 2006-ban elnyerte a „Kulturált települési környezet” megyei I. helyezési díjat. Ekkor határoztuk el, hogy a díjjal kapott összeg felhasználásával „életfát” létesítünk Szigetbecsén.
Célunk az volt, hogy a község nem csak egy művészi alkotással, hanem az egész közösség számára jövőbe mutató, gyönyörű ősi szimbólummal gazdagodjon.
A szobrot Nemes Ferenc fafaragó szobrász készítette el. 2007-ben avattuk fel a falunap alkalmából. A műalkotáson a harmadik évezredtől,vagyis 2001. január l-től született, szigetbecsei származású gyermekek nevét és születési dátumát helyezzük el. A tűzzománc emblémákat Fodor Piroska képzőművész készítette. Minden évben, az anyák napi ünnepség keretén belül rakjuk fel a szülők bevonásával az előző évben született gyermekeik emblémáit. Jelenleg 110 gyermek neve található az életfa ágain.
A szobor az életet szimbolizálja, a törzs az anyát, anyaságot, a termékenységet jelképezi. Innen indul az élet, amely szétágazik. A törzsből ágak nőnek ki, melyeken megtalálható a nap, a hold, s különböző népi motívumokkal díszített csillagtestek.
A szobor Szigetbecse szimbólumává vált. Nagyon szereti és megbecsüli a lakosság, vigyáznak rá, aki teheti ápolja, virágokkal ülteti be környezetét. Reméljük, hogy a Szigetbecsén született emberek kötődését a falunkhoz ezzel a kis szoborral, a rajta elhelyezett emblémával is erősítjük.
Mint ahogy a „Honfoglalás” c. dal szövegéből is ismerhetjük: „az úton majd néha, gondolj reám, ez a föld a tied, s ha elmész visszavár…”
Faluház
2011. augusztus 27-én pünnepélyes keretek közt megnyílt Szigetbecsén a Faluház. A Faluházban Szigetbecse multjából megmaradt tárgyakat, fotókat, dokumentumokat lehet megtekinteni oly formában, ahogyan az a régi időkbe volt berendezve. A Faluház értékei reményeink szerint további felajánlásokkal bővülnek, s a szépen rendezett környezet a község közösségi életének újabb, tág lehetőségeket nyújtú tere lesz. A Ház további részlegekkel, pl. a mezőgazdasági eszközök bemutatására alkalmas tárolóval bővülhet. A Faluházról fotókat a Képgalériában tekinthet meg.
Római Katolikus Templom
|
Szigetbecse lakossága zömmel katolikus. Az egyszerű, copf stílusú templom védőszentje Szent Mihály. Neve napján hagyomány még ma is a faluban a búcsú. Templomunk 1800-1803 között Mária Krisztina főhercegnő férjének, Albert hercegnek a támogatásával épült. A főbejárattól balra egy kőkereszt talapzatán örökítették meg az I. világháborúban elesettek nevét (29 fő ). A templom falára 1995-ben a kitelepítés emlékére márványtáblát helyeztek el. |
Nepomuki Szent János szobor
|
Régen a Petőfi Sándor utca volt a falu főutcája. Itt állt a községháza, művelődési ház, iskola, templom és a fontosabb középületek. A holt Duna-ág partján az 1993-ban újra felállított Nepomuki Szent Jánosnak, a vizek védőszentjének barokk szobra áll. A falut 1838-ban elöntötte az árvíz, ennek a magassága olvasható a szobor talapzatán. Szobor mellett egy magyar katona sírja van, aki itt harcolt a II. világháborúban. |
Petőfi Sándor Művelődési Ház
|
A temetőből sétáljon vissza a Szent Vendel szoborig, onnan pedig végig a Lórévi úton! Az utca végén már felismeri a gyönyörűen felújított épületet. Innen pár méter az Emlékmúzeum. Ha van ideje, nézze meg újra a csodálatos fotókat, vagy pihenjen a parkban! Svábházak |
|
A szép tornácos, vaskerítéses svábházak gyöngyszemei a falunak az 1800-1900-as évekből. (Petőfi Sándor utca 20., 24., 30., 35. szám ) Ebben az utcában rendezik meg a húsvét vasárnapi tojásfutást, ami ma is élő hagyomány Szigetbecsén. A legények a házakat végigjárva kosárba tojást gyűjtenek, majd húsvét délután ebben az utcában két lépésnyire kirakják azokat. A sor végén egy asztal mellett fúvószenekar helyezkedik el. A legények közül kiválasztanak kettő tojásfutót, akik hagyományos viseletbe öltöznek (fekete nadrág és fehér ing, sötét színű kendő a derekukon, fejükön fekete kalap nemzeti színű szalaggal, és vállukon keresztbe piros szalagot tesznek.) A két futó feláll az asztalra, hogy megmutassa magát az egybegyűlteknek. Először nemzeti színű zászlóval futnak végig a tojássoron, köszöntik a vendégeket, majd zászló nélkül futva a feladatuk, hogy minél több tojást felszedjenek és a vendégek közé dobálják. A verseny addig tart, míg el nem fogy a tojás. Az 1936-ban épült Községháza a 34. szám alatt található. Jelenleg Polgármesteri Hivatal, szolgálati lakás és házasságkötő terem működik benne. Szent István templom emlékhelye
Holtág és környéke
|
