Oldaltérkép

André Kertész Emlékház

 

  André Kertész (1894-1985( a XX. sz.    kiemelkedő fotóművésze. A művész gyermekkori nyarait töltötte becsei rokonainál, ahol művészi pályáját meghatározó élményeket gyűjtött. 1987-ben megnyílt emlékházában személyes tárgyai közül néhány és 120 szignált kép (a művéssz ajándéka) látható. Halálának 20.évfordulójára emléktáblát állított a Községi Önkormányzat a Makádi út 4.  szám alatt.

 

Életfa a Balassi téri parkban

 

Közalapítványunk 2006-ban elnyerte a „Kulturált települési környezet” megyei I. helyezési díjat. Ekkor határoztuk el, hogy a díjjal kapott összeg felhasználásával „életfát” létesítünk Szigetbecsén.

Célunk az volt, hogy a község nem csak egy művészi alkotással, hanem az egész közösség számára jövőbe mutató, gyönyörű ősi szimbólummal gazdagodjon.

  A szobrot  Nemes Ferenc fafaragó szobrász  készítette el. 2007-ben avattuk fel a falunap alkalmából. A műalkotáson  a harmadik évezredtől,vagyis 2001. január l-től született, szigetbecsei származású gyermekek nevét és születési dátumát helyezzük el. A tűzzománc emblémákat  Fodor Piroska képzőművész készítette. Minden évben, az anyák napi ünnepség keretén belül rakjuk fel a szülők bevonásával  az előző évben született gyermekeik emblémáit. Jelenleg 110 gyermek neve található az életfa ágain.

A szobor az életet szimbolizálja, a törzs az anyát, anyaságot, a termékenységet jelképezi. Innen indul az élet, amely szétágazik. A törzsből ágak nőnek ki, melyeken megtalálható a nap, a hold, s különböző népi motívumokkal díszített csillagtestek. 

A szobor Szigetbecse szimbólumává vált. Nagyon szereti és megbecsüli a lakosság, vigyáznak rá, aki teheti ápolja, virágokkal ülteti be környezetét. Reméljük, hogy a Szigetbecsén született emberek kötődését a falunkhoz ezzel a kis szoborral, a rajta elhelyezett emblémával is erősítjük.

Mint ahogy a „Honfoglalás” c. dal szövegéből is ismerhetjük: „az úton majd néha, gondolj reám, ez a föld a tied, s ha elmész visszavár…”

    

  Faluház 

 

2011. augusztus 27-én pünnepélyes keretek  közt megnyílt Szigetbecsén a Faluház. A Faluházban Szigetbecse multjából megmaradt tárgyakat, fotókat, dokumentumokat lehet megtekinteni oly formában, ahogyan az a régi időkbe volt berendezve. A Faluház értékei reményeink szerint további felajánlásokkal bővülnek, s a szépen rendezett környezet a község közösségi életének újabb, tág lehetőségeket nyújtú tere lesz. A Ház további részlegekkel, pl. a mezőgazdasági eszközök bemutatására alkalmas tárolóval bővülhet. A Faluházról fotókat a Képgalériában tekinthet meg.

 

Római Katolikus Templom

 

Szigetbecse lakossága zömmel katolikus. 

Az  egyszerű, copf stílusú templom védőszentje Szent Mihály. Neve napján hagyomány még ma is a faluban a búcsú. 

Templomunk 1800-1803 között Mária Krisztina főhercegnő férjének, Albert hercegnek a támogatásával épült.

A főbejárattól balra egy kőkereszt talapzatán örökítették meg az I. világháborúban elesettek nevét (29 fő ). A templom falára 1995-ben a kitelepítés emlékére márványtáblát helyeztek el.

 

Nepomuki Szent János szobor

 Régen a Petőfi Sándor utca volt a falu főutcája.

Itt állt a községháza, művelődési ház, iskola, templom és a fontosabb középületek.

A holt Duna-ág partján az 1993-ban újra felállított Nepomuki Szent Jánosnak, a vizek védőszentjének barokk szobra áll.

A falut 1838-ban elöntötte az árvíz, ennek a magassága olvasható a szobor talapzatán. Szobor mellett egy magyar katona sírja van, aki itt harcolt a II. világháborúban.

Petőfi Sándor Művelődési Ház

 

A temetőből sétáljon vissza a Szent Vendel szoborig, onnan pedig végig a Lórévi úton!

Az utca végén már felismeri a gyönyörűen felújított épületet.

Innen pár méter az Emlékmúzeum. Ha van ideje, nézze meg újra a csodálatos fotókat, vagy pihenjen a parkban!

Svábházak 

 

A szép tornácos, vaskerítéses svábházak gyöngyszemei a falunak az 1800-1900-as évekből. (Petőfi Sándor utca 20., 24., 30., 35. szám ) 

Ebben az utcában rendezik meg a húsvét vasárnapi tojásfutást, ami ma is élő hagyomány Szigetbecsén. 

A legények a házakat végigjárva kosárba tojást gyűjtenek, majd húsvét délután ebben  az utcában két lépésnyire kirakják azokat. A sor végén egy asztal mellett fúvószenekar helyezkedik el.

A legények közül kiválasztanak kettő tojásfutót, akik hagyományos viseletbe öltöznek (fekete nadrág és fehér ing, sötét színű kendő a derekukon, fejükön fekete kalap nemzeti színű szalaggal, és vállukon keresztbe piros szalagot tesznek.)

A két futó feláll az asztalra, hogy megmutassa magát az egybegyűlteknek. Először nemzeti színű zászlóval futnak végig a tojássoron, köszöntik a vendégeket, majd zászló nélkül futva a feladatuk, hogy minél több tojást felszedjenek és a vendégek közé dobálják.

A verseny addig tart, míg el nem fogy a tojás. Az 1936-ban épült Községháza a 34. szám alatt található.

Jelenleg Polgármesteri Hivatal, szolgálati lakás és házasságkötő terem működik benne.

Szent István templom  emlékhelye

 

Lassan elhagyja a szebbnél-szebb házakat.

Mielőtt letérne a holtág felé, álljon meg a szép kis parknál.

Középen kereszt látható, amely őrzi Szigetbecse első, Szent István vértanúról elnevezett templomának  emlékét.

Holtág és környéke

 

Bél Mátyás a tudós, helytörténész írja a vidékről: a talaj homokos, de eléggé termékeny, megköveteli viszont a trágyázást és a háromszori szántást. A szántóföldek közepén egy kis erdő van keletkezőben sűrű tölggyel. 

Mivel legnagyobb részét alacsony part övezi, gyakorta ki van téve a folyó áradásának, s mocsár és ingovány képződik, különösen azon a részén, amely a vége felé terül el.

A pihenés szigete, a Balassi téri tó

 

A 2005. év augusztusára pályázati pénzből befejeződött a tó revitalizációja (felújítása), füvesítése és elkészült körülötte a sétány padokkal.

A megszépült tér nagyszerű színhelye a falunapnak, télen pedig a korcsolyázásnak, jéghokinak.

Elfáradt?  Üljön le a hosszú séta után pihenni! Járja végig az utat gondolatban!

 

Szent Vendel szobor

 

Ha kipihente magát, sétáljon tovább!

Az Akácfa utca elején áll Szent Vendelnek, az állatok védőszentjének a szobra. Nem véletlenül került ide.

1863-tól a közös legelőket a falunak ezen a felén jelölték ki, és a gazdák az állatokat itt (marhahajtó útnak hívták ) hajtották ki legelni. 

A szobor Szent Vendelt pásztorruhában, báránnyal és kezében bottal ábrázolja.

Temető és Sírkert

 

A szép, gondozott sírok a hozzátartozók szeretteinek megbecsülését mutatja.

A református temető, a felvidéki magyarok letelepedése után jött létre. 

Mindkét temető jól tükrözi a temetkezési szokásokat.

A bejárattal szemben áll a II. világháború hősi halottainak (48 fő) emlékműve. Nézze meg a régi sírkövekből összeállított kerítést is!