Szent Mártont nem vértanúhalála, hanem példás élete miatt avattak szentté. A későbbi tours-i püspök az ókori Savariában, a mai Szombathelyen látta meg a napvilágot, és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték.

A Márton nap (november 11.), a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett, ráadásul ilyenkor fizették ki az éves bérleteket, járandóságokat, gyakran természetben, például liba formájában. Az újbor megkóstolása, finom ételek fogyasztása már önmagában jó hangulatot teremt. Ehhez járulnak hozzá az országszerte megrendezésre kerülő Márton napi vigasságok és mulatságok.

A német nyelvterületekről ismert lámpás/fáklyás felvonulás, Martinsumzug (mely nem sváb hagyomány) szintén Szent Márton emlékét hivatott őrizni, és a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánja eljuttatni mindenkihez. 1999-ben tartottuk meg először Szigetbecsén a Márton napi lampionos felvonulást. Az első résztvevők már felnőttek, de van, aki még mindig őrzi az első lampionját. Nagyon népszerű az ünnepség főleg az óvodások és a kisiskolások körében. A felvonulás után Szent Márton püspök életének történetét felső tagozatosok mutatják be a templomkertben. Sokan vonulunk lampionnal a kezünkben és boldogan énekeljük együtt a német dalocskát: Laterne, Laterne, Sonne, Mond und Sterne…Köszönet mindenkinek a szervezésért, hiszen egy ilyen ünnepség csak összefogással, sok „háttérszereplővel” valósulhat meg.

Lumei-Lerner